
Hogyan hat a konfliktus a gyerekekre?
A konfliktus életünk elkerülhetetlen része, mégis sokan úgy vélekednek, hogy a gyerekek előtt nem szabad vitatkozni. A szakemberek szemszögéből árnyaltabb a kép: normális, ha a gyerekek látnak valamennyi konfliktust, természetes, hogy vannak olyan különbségek a szülők között, amiket meg kell oldaniuk. A nagy kérdés inkább a hogyan!
Ha a szülők a konfliktusok során rendszeresen kiabálnak, bántják egymást akár a szavak szintjén, akár más formában, ha olyan módon fejezik ki magukat, ami egyértelműen sérti a másikat, az nincs rendben. Az élet minden területén szülőként mi vagyunk gyermekeink első számú szerepmodelljei. Tőlünk tanulják meg azt is, hogyan lehet kifejezni, ha valami nem jó, ha valamivel nem értek egyet, ha valamit másképp szeretnék. Ha ezt csak erőszakos formában látják, ez lesz számukra a normális. Ráadásul a feszültség, a harag számos negatív érzelmet kiválthat belőlük, félelemmel és szorongással reagálhatnak az ilyen fajta konfliktusmegoldásra.
A konfliktus meghatározása segít arra fókuszálni, hogy mennyi eltérés lehet a nézőpontokban. A konfliktus olyan helyzet vagy folyamat, amelyben ütközés történik. Az összeütközés mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg, és időnként ellenséges interakciókban is kifejeződik.
Amennyiben a szülők hangot tudnak adni annak, ha különbség van közöttük a fenti felsorolás bármelyik elemében, és erről konstruktív és produktív párbeszédet tudnak folytatni, akkor megtanítják a gyermekeiket, hogyan lehet megoldani a konfliktusokat. Ideális esetben a felek nem bántják egymást semmilyen formában, és nem hagyják, hogy a düh felülírja a viselkedésüket.
A düh nagyon alapvető érzelem, jellemzően félelem, illetve sértettség áll a hátterében. Teljesen rendjén van, hogy akár mi magunk, akár a gyermekek dühöt élnek át. Az érzéseinket nem is tudjuk kontrollálni, sőt a szituációt sem feltétlenül, ami azt az érzést kiváltotta, de a saját viselkedésünket tudjuk. A gyerekeknek is célszerű megerősítést adni, hogy rendben van, ha dühösek, de a viselkedésre ilyenkor is oda kell figyelni. Pl. „Tudom, most dühös vagy, ez rendben van, szabad dühösnek lenni. De ilyenkor sem bántjuk a másikat, nem szabad bántani egymást.”
Arra is szeretnék kitérni ebben a blogcikkben, hogy nem kell családi konfliktus ahhoz, hogy a gyermek nehéz helyzetbe kerüljön konfliktus miatt és ezáltal szorongást éljen át. A gyerekközösség és az online felületek is számos konfliktus lehetőségét hordozzák magukban. Érdemes tudatosítani, és a gyermekeknek is megtanítani, hogy milyen folyamat vezet egy viselkedéshez.
Esemény --> Gondolat --> Érzés --> Viselkedés
Történik egy esemény, ami elindít bennem egy gondolatot, ahhoz kapcsolódik egy érzés, ami kiváltja a viselkedést. Lehet, hogy az első gondolat és érzés nem lenne békés reakció, de némi önreflexióval a viselkedésünket tudjuk kontrollálni.
Gyermekek számára egy példán keresztül szemléltethető a békés konfliktusrendezés, konkrét tanácsokkal:
Ha egy másik gyerek olyat tesz, amivel nem értesz egyet, amitől rosszul érzed magad, úgy kell megoldani, hogy ne bánts senkit.
1. lépés: mindig gondolkozz, mielőtt teszel vagy mondasz valamit. Nem akarsz rontani a helyzeten, tehát érdemes elkerülni a bántó viselkedést, pl. csúfolódás, követelőzés, utasítgatás, mások berángatása a konfliktusba.
2. lépés: megkérdezed a másik felet, hogy tudtoke beszélni a problémáról. Ha erre nemet mond, el kell fogadni és egy későbbi időpontban újra lehetőséget adni a probléma megvitatására.
3. lépés: a beszélgetés során kerülni kell a minősítést, tehát nem szabad pl. olyat mondani, hogy „mindig olyan dedós vagy” . Ehelyett érdemes feltenni egy kérdést. pl. miért vagy dühös?
4. lépés: meghallgatni a másik válaszát, közbeszólás nélkül.
5. lépés: együtt kitalálni valamilyen megoldást – pl. „A barátságod fontos nekem, mit tudunk együtt tenni azért, hogy ne harcoljunk?”
Ideális esetben ezt az egyszerű mintát követve születik olyan megoldás, ami minden érintett félnek megfelelő. Felnőttek között is érdemes kipróbálni!
Forrás:
Lisanne Iriks (2021): Conversations to cut the conflict podcast, 17. epizód, Interjú Di Wilcoxszal